A nélkülözhetetlen kellék Ő volt. A Kékes. Fekete-fehér. Kicsi. Közel és körbe ültük, hogy jól lássuk.

Valahol Európában 1947

"A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt megszeretik őt. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. A főszereplő Kuksira azonban sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a Filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi. A gyerekek szinte önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.)." /Wikipédia/

Kuksi /Horváth Laci/ karaktere volt a nagy kedvencem. Ha sírni akartam,ezt a filmet néztem meg mindig. Somlay Artúr alakításában pedig a karmester,Simon Péter karaktere akár angyalszárnyakat is viselhetett volna...Az első döbbenetes felismerés amit a filmtől kaptam, a háború utáni helyzetkép volt a kallódó árva gyermekekről,a hazugságról és őszinteségről,az összefogás erejéről.

Megmaradt szállóige /családunkban használjuk őket, speciális szituációkban/:" Könyörgöm, akasszuk fel !"

/kép:mek.oszk.hu/

Rákóczi hadnagya 1953

 "A film története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse: Bornemissza János, aki portyázó kurucból lesz Vak Bottyán strázsamestere. Amikor azonban elfogja gróf Starhemberget, a labanc generálist, Rákóczi hadnagyává léptetik elő. A labancok elfoglalják János szülőfaluját, s szerelmét Bíró Annát börtönbe vetik. Suhajda, az áruló hajdú így szeretné magának megszerezni Annát. A kuruc sereg azonban megindul a falu felszabadítására. Sikerül visszafoglalniuk a falut, s a győzelmi ünnepet együtt tartják meg a két fiatal - János és Anna - lakodalmával.A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm, Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával. A Népszabadság 1996-ban minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából, 7 298 000-en látták, a bevétel 19 151 000 forint." /Wikipédia/

Emlékszem,  barátnőimmel mind azonnal beleszerettünk Bitskey Tiborba. A filmet sóhajtozva izgultuk végig, hogy hjajj...micsoda hős, bátor, fess jóképű katona. Micsoda szerencsés volt az Annuska, hogy őt választotta. Raksányi Gellért pedig mint Suhajda, az áruló hajdúként örökre a fejembe véste, mit is jelent a ROSSZ EMBER. Vak Bottyán karakterét annyira jól sikerült megformálni Mády Szabó Gábornak, hogy hosszú évekig ha olvastam róla, azonnal a fehér hajú, félszemű, komoly és szűkszavú hadvezért láttam magam előtt. 

 /kép: demo.exerin.hu/

Szállóige: "Köll mán a vitézség!"

                 "Oroszlánok kellenek ide , nem rétifarkasok."

                 "Minden kincse a kardja meg a hűsége vót."

Bogáncs 1958

 "A Bogáncs Fejér Tamás által rendezett fekete-fehér, 1958-ban forgatott magyar kalandfilm. Fekete István azonos című regényének filmváltozata. Magyarországon 1959. június 11-én, Finnországban 1962. szeptember 23-án mutatták be.Bogáncs egy okos és szeretetre méltó nyájőrző puli. Az állami gazdaság juhászának, Galamb Máténak (Makláry Zoltán) a kutyája. Egy nap elkóborol és csapdába esik. Egy megkeseredett artista, Dodó (Barsy Béla) menti meg. Dodó és Bogáncs összebarátkoznak, az artista úgy gondolja, hogy a kutya megfelelő partner lenne egy cirkuszi számban, de a puli a bemutató előtt ismét elkóborol. A városban sintérek fogják be, de a Gyepmester (Kibédi Ervin) megkedveli, így nem lesz belőle kísérleti állat. Ezután Bogáncs visszakerül a cirkuszba, ahol gazdája megtalálja őt. A másodszor is elhagyott artistához visszatér barátnője, Suzanne (Vass Éva)."/Wikipédia/

Szállóige: "Jól van Bogáncs, ott fogtad meg, ahol köll!"

Légy jó mindhalálig 1960

Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült. Ranódy László rendezte.A film az 1890-es években játszódik Debrecenben.Nyilas Mihály /Tóth László/ , a helyi kollégium eminens diákja "pakkot " kap otthonról, amit nem bont fel, mert kötelessége szerint indulnia kell a vak Pósalaky úrhoz felolvasni  újságból.Felolvasás után lutrit csinál és azokat a számokat teszi meg, amiket az öregúr megálmodott.Mire visszaér a kollégiumba, a társai megdézsmálták a csomagját, de Misinek az édesanyja levele a legfontosabb.Később Misi új munkát kap. Doroghyék buta fiát kell tanítania, de segíteni kell a Doroghy Bella és Török úr szerelmes levelezésében is.A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy a lutrin kihúzták a megjelölt számokat , ám Misi a elvesztette a reskontót.Török úr találja meg a nyertes cetlit aki meg is szökteti azonnal Bellácskát.Pósalaky és Doroghy úr is panasszal él Misi ellen, a szigorú és könyörtelen bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de MIsi nem szeretne többé debreceni diák lenni.

Szállóige: "Én nem csináltam semmi rosszat. Én mindenkihez jó akartam lenni. "

                 "nem akarok többet debreceni diák lenni ...-hát akkor mi akarsz lenni?-.semmi,én nem akarok gyerek                       lenni, nem akarok felnőtt lenni, én meg akarok halni..."

Az aranyember 1962

"Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus film. Gertler Viktor alkotása Jókai Mór Az arany ember című regényének harmadik filmváltozata, melyben a magyar filmtörténet népszerű művészei szerepelnek. A címszerepet Csorba András,erdélyi színész játszotta. Béres Ilona a forgatás idején még a Színművészeti Főiskolára járt. Latinovits Zoltán két év kényszerszünet után Krisztyán Tódor szerepében tért vissza a filmvászonra. Az aranyember volt az első magyar szélesvásznú film, a forgatáshoz szükséges Agascope-kamerákat Svédországból kölcsönözték. A dunai felvételeknél a Magyar Hajózás működött közre.^[1] A produkció olyan kiugró közönségsikert aratott, hogy a következő években további Jókai-regényeket filmesítettek meg egy másik biztos kezű rendező, Várkonyi Zoltán irányításával. Az aranyembert a mozik 1974-ben újra műsorra tűzték, és a televízió is többször sugározta. Az ősbemutató óta eltelt évtizedek alatt több millió néző látta, és ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmek élvonalába tartozik" /Wikipédia/

/kép:mozi.24.hu/

"A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek."

"A regény alaptémája a boldogság elérhetősége a modern világban.. A főszereplő,Timár Mihály életét, sorsát elsősorban szerelmei határozzák meg. Timár, Jókai más hőseivel szemben, állandóan tépelődik, őrlődik, szenved. Nem képes dönteni, felelősséget vállalni, morális kételyei nem cselekvésre, hanem állandó menekülésre késztetik.Jókai életművének egyik különleges darabja Az arany ember (1873). A társadalmi regények, irányregények közé sorolható. A téma fontos mellékszála Magyarország kapitalizálódása, a főhős a modern kor alakja, vállalkozó szellemű polgár." /port.hu/

Egyiptomi történet 1962

 /kép: filmkultura.hu/

A Tenkes kapitánya 1964

"A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta

A Magyar Televízió első és legsikeresebb sorozata.A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté /Zenthe Ferenc/összegyűjti a szegényeket. A Villányi-hegységben lévő tenkeshegyi pincékben felütött tanyájukról indulnak alabancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá Buga Jakab/Szabó Gyula/ és Eke Máté a harcostársaikkal.. Az egyes, gyakran kacagtató, mulatságos kalandokat a kb. félórás epizódok tartalmazzák, igen beszélő címekkel. A kuruc csapat jóformán maroknyi, de mivel a nép segíti őket, könnyűszerrel győzik le a jól felfegyverzett labancokat. Tenkes kapitánya amolyan Lúdas Matyiként mindig túljár az ezredes eszén. S megismerhetjük még Veronikát /Vajda Márta/, a kapitány szívbélijét, akit a pénzsóvár és császárbarát Dudva kocsmáros/Gera Zoltán/ eljegyez, de a kurucok megmentik a kényszerházasság elől. Végül a kurucok Máté vezetésével elfoglalják a siklósi várat. A történet jól végződik, mindenki megkapja azt, amire vágyik. Eke Máté csatlakozik csapatával Béri Balogh Ádám seregéhez, s ő lesz Siklós várának parancsnoka a regényben.

/kép:mozi.24.hu/

• A film egyik leghíresebb jelenete, amikor a főhős a szájával felemel és kiiszik egy poharat úgy, hogy közben a hozzákötözött, hatalmas faszéket is felemeli, felbukkan a Magyar vándor című filmben is, szintén Zenthe Ferenc előadásában.
• A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Pl. Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek, stb.)
• A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépudinggal dobja meg. A jelenetet többször újra kellett venni, mert Ungváry László (az Eckbertet alakító színész) nem tudta megállni, hogy beleegyen a finomságba, ami feléje repül." /Wikipédia/

Nézzük meg, hogy iszik egy igazi kuruc ! "Kuruc kell ahhoz ezredes uram! "

Tüskevár 1967

A Bánhidy László által megformált Matula bácsi mindenki számára örökre emlékezetessé teszi ezt a sorozatot. Egyes állítások szerint "Fekete István Bánhidy Lászlónak írta a könyvét". "Tudta", hogy egyszer lesz,létezik majd egy igazi, valódi Matula bácsi, aki csak egyszerűen előpattan a semmiből és ott terem a sorozat kellős közepében.

"A Tüskevár egy ismert ifjúsági regény,Fekete István tollából. A nevelő szándékú történet két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le aKis-Balaton környéki nádasban. A regénynek folytatása készült Téli berek címmel.A könyvből 1966-ban televíziós sorozatkészült.

    Egy hetedikes diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öregpákász, Matula Gergely gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, mit jelent a berekbeli élet.

Béla mosónő édesanyjával egyszerű életet él (mozdonyvezető édesapja meghalt), míg Gyula körülményei „elitnek” mondhatók a mérnök szülőkkel, valamint a gondoskodó nagynénivel (Piri mama). Gyula egyedül indul a Kis-Balatonra nyaralni, barátja csak később indul utána, amikor az édesanyja gyógyfürdőbe megy.

A városi életből kiszabadult Tutajos először romantikus helynek képzeli el a balatoni lápot, és úgy gondolja, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Azonban több leckét kap: Matula tanácsa ellenére szandálban indul a mocsárba, így a sás és a tüske felsérti a lábát; Matula tanácsa ellenére leveti az ingét a tűző napon, estére leég, és Nancsi néni ápolására szorul; egyik ujját majdnem elveszíti, amikor a kifogott csuka szájához nyúl, hogy kivegye a horgot.

Bütyök érkezésekor Tutajos már hozzászokott a felelősségteljes élethez, s Matula rábízza Bütyök betanítását is. A két fiú együtt csinál mindent. Amikor a nádasban horgásznak, elkapja őket a jégeső, mivel nem veszik észre a viharfelhőket. A két fiú hosszabb idő alatt ér csak fedezékbe, eközben megsérülnek a lehulló jégdaraboktól. Tutajos tüdőgyulladást kap, míg felgyógyul, addig Bütyök Istvánnak segít a gazdaságban, a takarmányt mázsálja a mérlegen, közben pedig utoléri őt az első gyerekszerelem is.

A nyár végére a fiatalok megerősödnek, főleg Tutajos, aki a szünet elején még gyenge kisgyermek volt. A két fiú visszatér Budapestre, újra elkezdődik az iskola, találkoznak osztálytársaikkal, és újra megkezdődik a mindennapi élet. Most kezdődik el a nyolcadik osztály." / Wikipédia/

"Én két evezővel szoktam Matula bácsi.-Kettővel ? Hát egyel sem bír! Na,adja ide azt a lapátot!Na, idenézzen! A lapjával meghúzza, aztán élire fordítja! A lapjával húúúz, az élivel meg kormányoz!-Adja csak ide Matula bácsi.-Nah, nem is olyan rossz. Meg kell tanulni rendesen evezni, mert ez csak olyan kanalazás."

Hát igy tanultam meg én is evezni,.. Klasszikus facsónakban, mint a halászoknak volt, Faladik vagy csónak, fa evezővel, csónakoldalához nem ér, nem karistol...mennyit mentünk a Holt -Tiszán mire megtanultuk ...de isteni volt, amikor már egyenesben sikerült tartani és csak siklott a vízen.....ja és a lényeg....amikor a vízbe meríted az evezőt NEM CSOBBAN, hangtalan....mert nem zavarod a vízivilágot, ugye?

Valahogy így...

folyt.köv.