Érdekes listával rukkolt elő a Daily Mail, miután összegezték fél év kriminalisztikai statisztikáit.
Jó, tudjuk, hogy a Daily Mail az a magyar Blikk, és a megállapításaik angol tudósok színvonalán mozognak alkalmanként, de ezt a listát nem ők készítették, hanem az angol Igazságügyi Minisztérium.
Nem is azért irjuk meg ezt, hogy aztán ujjal mutogassunk, mekkora parasztok az Angliában dolgozó ügyeskedő dél-keleti szomszédaink, hanem hogy demonstráljuk, mekkora királyok a kint élő magyarok. Mondjuk, miért.
Mert NINCSENEK rajta egyik listán sem.
A lopás, betörés és csalás kategóriát a románok vezetik, de a litvánok, lengyelek és az írek is sűrűn szerepelnek dobogós helyeken.
A lista hat hónapnyi időtartamot ölel fel, ez alatt 39 773 letartóztatás történt, aminek csak egy töredéke – mintegy 5000 egyén – volt külföldi, de az ott élő populációhoz mérten ez is magas szám. 126 000 román él Angliában, ebből 760 embert tartóztattak le, vagyis nyolcszor nagyobb az esélye egy román állampolgár letartóztatásának, mint egy angolnak.
Itt egy újabb lista a letartóztatások számának nemzetekre lebontott top 20-ával. ITT SINCS MAGYAR.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyarok döntő többsége dolgozni megy Angliába. Jó látni ezt a listát, de ismételten nem azért, amit látunk rajta, hanem azért, amit nem.
Ismét egy poszttal válaszolnék a pénteki (20.-ai) bejegyzésre. És amolyan rendhagyó módon... A pszichológus néni(?) azzal magyarázza a külföldön dolgozó honfitársaink rövidebb életét, hogy idekint „fokozott lelki megterhelésnek” vagyunk kitéve... Szerintem ez egyáltalán nem ország-, hanem inkább egyén- és helyzetfüggő.
„Az élet nem habostorta” - hangzik el A tanú című filmben. Hát nem bizony! Sem Magyarországon, sem külföldön nem az! Viszont bárhol is vagyunk, rajtunk áll, hogy sütünk-e tortát és díszítjük-e finom tejszínhabbal...!
Mert ugyan dolgozni jöttünk ki, de – legalábbis tapasztalatom, - ha a kezdeti nehézségeken túl van az ember (és nem fut bele újabbakba), akkor a szabadnapjait értelmesen kihasználva feltöltődhet, s felfedezheti az új környezetét (vagy akár a régit). Korábbi posztomban már írtam, hogy Skóciában is a day offokon mindig csavarogtam, ez is egy módja, hogy a stresszt levezessük (nem, nem találtam fel a spanyol viaszt, de nem is vagyok pszichológus! :-) ). Perczel Forintos Dóra szerint „jellemző ránk magyarokra, hogy az anyagi javak megszerzésére, birtoklására túlzottan nagyok az igények”. Most akkor ezért nem lennék magyar? Nekem a nem kézzelfogható világ, az érzések, élmények többet jelentenek! Amúgy is nehéz hetem volt (mondjuk magamnak „csináltam”!), íme egy kis képes hétvégi beszámoló.
London. Nem először, de (Budapesten sem egyszer jártam a Margitszigeten), mindig van új felfedeznivaló...
Gyalogos/biciklis híd a Paddigton Basin felett
Már régóta szerettem volna megnézni Heatherwick stúdió alkotását a Rolling, vagy másnéven Curling Bridge-t. Ez Paddogtonban van, pont ahová a vonatom beér, így itt kezdtem. Sajna, csak péntekenként délben lehet megtekinteni működés közben (a turistákon kívül ki ér rá akkor?), így a videót a YouTube-ról szedtem (s a gif forrása a wikipédia, de az összes többi saját fotó).
Így működik:
Aztán átkerekezve a Hyde parkon,
(ha még nem mondtam volna, bringával mentem – már csak a „hosszú élet reménye” miatt is! hehe! ),
a Wellington Arch érintésével
a Buckingham Palotához értem:
Ha a királynőt nem is láttam, de egy lovas őrségváltást megszemlélhettem...
A felirat némely embernél is aktuális lehetne:
Majd a Trafalgar Square. Nelson admirális mögött már feltűnt a Nemzeti Galéria.
Itt Peder Balke 19. sz.-i norvég festő műveire voltam kíváncsi. Lenyűgöző, ahogy az Észak fényeit, jéghegyeit meg tudja jeleníteni!
S persze - és ki tudja hányadszor, - elmerültem a „nagyok” képeiben... Murillo-tól Canalettóig,
Turner-től Renoir-ig...
A Trafalgar Square-en valami színpadot „ácsoltak”, (kivégzés lesz?) nem néztem utána, milyen alkalomból, amúgy is igyekeztem, olyan áprilisi időjárás volt, hol kisütött a nap, hol beborult. Távolban a Big Ben,
Ami közelről is úgyanúgy néz ki! :-P
A Parlament a Temze partján
Westminster Abbey gyönyörű kőcsipkéi... sokáig álltam ott! Fantasztikus!
Covent Garden, London egyik művésznegyede
Érdekességek útközben:
Gyalogoshíd a Temzén:
London Eye:
és vissza a Big Benhez:
Nem azt mondom, hogy most ettől leszek hosszú életű, de hogy több, az biztos. Különben is, inkább hiszek a minőségben, mint a mennyiségben. De ezt majd százötven évesen még végiggondolom...! :-)
Elnézést kérek azoktól, akik "tűkön ülve" , kezüket tördelve várják a friss napi olvasnivalókat. Az elkövetkező 1 hét távlatában még mindig nagyon elfoglalt leszek, így esetleges lesz az új posztok felkerülése.
Gyalogos/biciklis híd a Paddigton Basin felett
