Vannak helyek, ahová szívesen visszatér az ember. Az már kiderült, hogy a tenger ilyen, de állandónak tűnő dolgok is másik arcukat mutatják a következő találkozáskor...

A KATEDRÁLIS!

Nem, nem Ken Follet regényére gondolok, bár annak is ihletője volt, ugyanúgy, mint William Golding: A torony című könyvének. Ez utóbbi azonban elmondja, mit érzek:

"Égnek szökő csúcsívek, nyomott pofájú vízköpők, homály és üvegablakon áttündöklő napfény. Áhítat és szenvedély, kőtömbökből faragott épület, kőtömbökből faragott mondatok, kőtömbökből faragott könyv..."

Két év után jó újra látni e lenyűgöző épületet!

A 123 méter magas tornya kit ne ihletne meg?

A kerengőből belépünk a templomba:

A főhajó közepén az egyetlen modern alkotás a feszített víztükrű keresztelő kút (William Pye - 2008)

Micsoda "zene"! Formák szimfóniája a csúcsívek találkozása, áthatása a térben!

A milliónyi lenyűgöző részletet nem tudom bemutatni (bár számtalan képem van,) így csak néhány hangulat:

Ez már az oldalkápolna legyező gótikája,

Itt őrzik a Magna Carta egyik korabeli másolatát (az eredeti a londoni British Library-ban van és egy másolat az ausztráliai Parlamentben).

Egy érdekesség a Magna Cartanak magyar vonatkozásáról: Széchenyi István így ír Naplójában, 1832-ben:

"Magna Carta és Aranybulla a kereszteshadjáratok következményeképpen úgyszólván egyazon agyból születtek. Anglia fokozatos kifejlődése révén tökéletes... Hogyan áll Magyarország, ahol annyi minden hátramaradt. Meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani a kettő mechanikáját és fokozatos kifejlődését - hogy Angliából a jót mindjárt befogadhassuk - nem pedig véres válság árán..."

(az úgy volt..., hogy én állandóan renitenskedem és mutatott iránnyal ellentétesen közelítettem meg a kiállított levelet. Jó szokásomhoz híven lefotóztam és a kijáratnál bejáratnál szembesültem a táblával, miszerint nem szabad fotózni... szóval biz'isten nem akarattal volt!) :D

Mire megnéztünk mindent, a felhők is megritkultak, s ki- kisütött a nap.

Kis városnézés... A katedrálist nagyon szépen felújított házak ölelték körül:

Egy belvárosi iskola kapuján fedeztük fel e kis emléktáblát (blue plaque):

Karbantartott középkori épületek:

A St Anne's Gate, amely felett egy ideig George Frideric Haendel (Georg Friedrich Händel*), is lakott és alkotott:

* (eseménydús életrajzát érdemes elolvasni!)

Salisbury óvárosa:

Kicsit távolabb az óvárostól a valaha szebb napokat látott szecessziós portál egy vintage üzletet takar:

A város múzeumában két Turner képet fedeztem fel. Ő az egyik kedvenc festőm:

Még egy pillantás a katedrálisra...  I'll be back...!

Zene: