Határonkívül

Határokon át, földön, vízen, levegőben


Pillanatkép egy magyar általános iskoláról és a "Mentsük meg Tomit" előadásról

2015. április 27. 21:53 - SodalisO

dscn1380.JPG

Előre bocsájtom, elfogult vagyok.Így aztán meg sem próbálok objektív véleményt megfogalmazni. / A mai magyar oktatást kritizálókat pedig udvariasan megkérem,hogy lapozzanak vagy igyanak egy kávét inkább. Ez az írás nem fog nekik tetszeni./

Történik Magyarországon, egy vidéki kisvárosban. Az ok, amiért tollat ragadtam, az egy esemény, amelyen nézőként részt vehettem. Ahol meggyőződhettem arról, hogy a mai kor "vívmányai"  nem tudják felülírni az egyetemes keresztényi értékeket.

Fiam nagykorúvá válása óta, messzire kerültem a magyar oktatási rendszertől.Így aztán nem is kísértem feszült figyelemmel a változásokat. Természetesen a médián keresztül hozzám is eljutottak a hírek. A nagy családomnak köszönhetően gazdagon el vagyunk látva óvodás és iskolás korú gyermekekkel. Rajtuk keresztül most újra lehetőségem van kicsit közelebbről látni, hogy is működik manapság az oktatás "gépezete".

dscn1366.JPG

      Adott egy katolikus általános iskola,amely nem csak bevételgyűjtés céljából elkészített egy produkciót, amit közönség előtt bemutattak.Először felkértek egy írót, hogy írjon egy színpadra vihető dalos-táncos-prózai darabot, ami korunk aktuális kérdéseivel foglalkozik.Amely, családokat, gyermekeket, iskolákat mikro és makro közösségeket is érint.Érdekes kettősség rejlett ebben a darabban. A történet, amiről a darab szól dupla funkcióssá vált, mert a téma egy kihívás és próbatétel,vizsga és analízis a családnak....és ugyanezt jelentette a iskola számára is, létre kellett hozni egy színpadon előadható darabot, mintegy "seregszemlét", az iskola apraja-nagyja részvételével. A darab szerint mindkettő tökéletesen teljesített. A feladat az volt, hogy "Mentsük meg Tomit" /ez a darab címe /. Így is történt.

dscn1367.JPG

 

    A tartalom szerint Tomi szülei válnak. A fiú kétségbeesve keresi a megoldást, mert nem akarja őket "külön" szeretni. Családot akar, egyet, egészet, úgy ahogy addig is volt.A fiú érzelmi válságba kerül, ugyanis őt, mint a család egyik fontos tagját kihagyták a döntésből.Abból, amely végérvényesen megbontja az addig tökéletesnek hitt szeretet, összetartozás és biztonság "intézményét",felismerte, hogy a szeretetét nem tudja porciózni.Súlyos döntést hoz. Akcióba lép és elhatározza, hogy többé nem megy iskolába. Ekkor majd az igazgatónő behívatja a szülőket és a fiút,így Tominak végre lesz lehetősége elmondani mennyire nem ért velük egyet és felszólítja őket, hogy kezdjenek közös párbeszédet a család megmentéséért....... Először a barátai szerették volna megmenteni különböző ötletekkel.Végül a fiú próbatételeken keresztül önmagát mentette meg Tündérországban, ahol a szeretet fáján kellett kigyűjtenie az összes szívet, különböző küldetéseket teljesítve.Mert a szeretet mindig győz. Mert a gyerekek mindig jók. Mert mi felnőttek is jók vagyunk, csak néha nem figyelünk eléggé a jelekre. 

dscn1368.JPG

 

 A színpadi díszleteket, a hátteret a gyerekek által elkészült rajzok adták, hatalmas méretben kivetítve. Láthattunk tündéreket, számokat , betűket, hangszereket, állatokat,sportolókat, harcoló fekete-fehéreket...mindezek betétként, különböző küldetéseket , feladatokat jelentettek Tominak. Az iskola diákjainak pedig egy csodálatos feladatot, az előkészület időszakában. Közös jelmezkészítést, megannyi kedves rajzot, amelyekkel megmutatták nekünk, hogy a számok nem csak számok, a betűk sokkal "többek" is tudnak lenni ha mi is úgy akarjuk.

dscn1386.JPG

     A történet színpadra való feldolgozása, a díszletek, jelmezek,a betétdalok, a koreográfia és a gyerekek játéka,láthatóan óriási befektetett energiát igényelt.A produkción keresztül pedig, mi nézők egy mesteri módon,tökéletesen megalkotott csapatmunkát is láthattunk.Míg néztem az előadást, számtalan gondolat fordult meg a fejemben...pl.hogy ez a kis színdarab messze túllép sok mindenen, mert igaz ,hogy a szereplők nem profi színészek hanem csodálatos gyerekek,és azon kívül, hogy a feladatuk volt "előadni", eljött végre az a várva várt pillanat az életükben, amikor a mesében belül lehetnek, mesét "játszhatnak " a valóságban is ... aztán még az, hogy a darabot nem profi színházi szakemberek vitték színre, hanem fantasztikus pedagógusok....akik, ki tudja hanyadszor, a tanítványaik által Tündérországban "dolgozhattak"....aztán az is eszembe jutott, hogy milyen gyakran halljuk manapság: " Hallottad, válnak X-ék, vagy Y-ék? "- és mi meg sem lepődünk, sietünk tovább a közértbe, a napi vacsoráravalót beszerezni....pedig tudnunk kellene, hogy ez sok-sok Tomit jelent, akiket valahogy, valakiknek meg kellene menteni....Hm...Sokkal több tündér és manó kellene!!!.... Dehát nekünk vannak manóink, tündéreink!!!!! Ma este láthattuk is, hogyan "dolgoznak".

dscn1369.JPG

    Ez az előadás egyenesen rámutat a legfontosabb értékekre.Minden egyes szereplő, a legkisebbtől a legnagyobbig a szemünkbe nézve kérdezi:-Mi lesz a világból,ha nem figyeltek ránk??Néztem az arcokat....a gyerekek átszellemült tekintetében a tiszta játékot és a varázslatot láttam, amit csak ők tudnak , a nézők szemében pedig láttam, hogy elhitték Tündérországot, figyeltem az oldalvonalon feszülten koncentráló pedagógusokat.....és rájöttem, hogy egy nagyon különleges pillanat részese lehettem.

 Itt és most nem egy szimpla iskolai produkciót láttunk, hanem egy csodálatos utazást, ahova egy kiváló közösség által, "meseautóban" ülve mindannyian egészen Tündérországig repülhettünk, 1,5 órán keresztül általuk mind tündérek lehettünk.

Kedves Kertvárosi Katolikus Általános Iskola!Köszönöm ezt a felejthetetlen élményt a gyerekeknek, pedagógusoknak,a tantesület minden tagjának, szülőknek, írónak, segítő családtagoknak.Gratulálok mindenkinek, csodálatosat alkottatok . <3

 

 

/A vágott videó felvételt az előadásról nem linkelem be kivételesen! Jelezzétek légyszi, privátban elküldöm akit érdekel./

 

22 komment