Határonkívül

Határokon át, földön, vízen, levegőben


Szállodakeresés a Shindzsukui dzsungelben II. rész

2017. augusztus 05. 17:31 - határonkivül

Élmények és kalandok Japánban

 

dsc_0043_1.jpg

                                                                           A bázis Shinjukuban          

Onnan folytatom, hogy vonatra szálltunk és úton voltunk megtalálni a szállodánkat az ismeretlenben. Konkrétan Tokióban , Shinjuku /Sindzsuku/ városrészében a Washington Hotelt.

Volt térképünk, meg minden ami egy óriáslabirintusban kellhet. A többnyire japán nyelvű feliratok persze nem könnyítették meg a dolgunkat. Elképesztő méretű pályaudvart kell elképzelni. Több mint 200 be - és kijáratot számlálhatunk meg. Az egyik legfontosabb közlekedési csomópont Japánban. Van itt összeköttetés mindennel, városi, elővárosi vasút és metró vonalakkal.Területe alapján a második legnagyobb pályaudvar. Nem sorolom fel hányféle vasúti társaság van itt jelen és hányféle irányban közlekednek.Ezer...

800px-rush_hour_at_shinjuku_04.JPG

Szóval ez fogadott bennünket.

  /Visszatérve egy mondattal a hosszú repülésre, cigisként elképzelni nem tudtam, hogy fogom kibírni a 13 órás utat bagózás nélkül...Miután landoltunk, csak akkor fedeztem fel, hogy a gépen egyszer sem jutott eszembe a cigi..Szuper, nem ?! /

"Őt" kerestük tehát, a washingtoni szép, fehér óriást. Csak 25 emeletes volt, nem tűnt egyszerűnek megtalálni a 40-50 emeletes kockatornyok között. 

dsc_0044_2.JPG

dsc_0022_1.jpg

Sosem gondoltam volna, hogy ha ilyen magasra felnézek, megtántorodok és megszédülök....

dsc_0080_1.jpg

   Szóval...Egy biztos. Valami überbrutál módon szervezett, modernizált és karbantartott itt minden. A tisztaság pedig a felsőfok felett magasan. Csillog villog minden, szemét sehol. Sőt még szemetes sem. Meg csikktartó sem. Mert nem lehet cigizni, szinte sehol...Ja, de, az éttermekben,vonatokon IGEN! Hehe. Mekkora kontraszt már.Félelmetes teljesítményű elszívók vannak a cigi füst eltüntetésére. Magamban jókat röhögtem, hogy ülünk az éttermekben,bárhol, én cigizek és a mellettem ülő asztalnál meg vígan kajálnak, a cigifüstömből egy szemernyit sem éreznek. Pontos, precíz elszívórendszer, hight-tech ,gondolva mindenkire.

dsc_0046_1.jpg

Például itt egy kép arról, hogy hol lehetett hivatalosan, előírás szerint cigizni. A szálloda háta mögött, a hátsó kijáratnál.Méterre pontosan meghatározva, táblával elkerített részen. A képen 2 személy ül a bokrok melletti kőfalon...Na az TILOS!!! Ott is volt a tábla mellettük! De ők mégis..na ez hatalmas rendbontásnak számított...

De ne menjek már ennyire előre....Jajj..annyi minden van ami cikázik a fejemben..csak el ne felejtsem őket..

Szóval, megérkeztünk, a térképen belőttük merre van a szálloda, légvonalban egyenesen a pályaudvartól , talán 10 perc sétára. Persze volt nálunk két kézi bőrönd, meg két nagy 23 kg-os . Ezeket húzni-tolni tudtuk...De nem ez volt az igazi nehézségünk, hanem eldönteni melyik kijáraton /észak, dél, kelet, nyugat / menjünk ki, hogy arccal legyünk a cél felé.....10 perc böngészés után eldöntöttük...South, a déli kijárat kell nekünk. Szerencsére nem tévedtünk. De még a pályaudvar területén a föld alatt mennünk kellett jó sokat a vágánytól a déli kijárat felé. Mentünk lábon, mozgólépcsőn le és fel, szinte biztos voltam benne, hogy nem jó az irányzék. Szerencsére magunkhoz vettünk egy nagyméretű tolható poggyászkocsit. Rátettünk mindent, 60 kg biztos volt rajta. Mozgólépcső előtt épp tanakodtunk, hogy szedjük le és rakjuk fel őket úgy, hogy közben fejre ne essünk és a bőröndök se éljenek önálló életet messzire szaladva tőlünk.....Hát gondolkoztunk rendesen...Erre odalépett hozzánk egy kedves 60 év körüli japán hölgy,gondolom vasúti ügyelő /minden 3 méteren állt egyébként egy egyenruhás alkalmazott irányítva a nem kicsi forgalmat/, egyenruhában, szoknya blúz, merev, fegyelmezett, nem túl csinos, de ropogósra vasalva.....Angol tudás zéró, de elkezdte magyarázni kézzel-lábbal, hogy hagyjunk mindent a kocsin, lépjünk rá a mozgólépcsőre magunk előtt tolva a marha nagy trollit....fogta és mutatta és tolta rá a mozgó első lépcsőfokra.....Gondoltam atyaúristen, le fog borulni az egész, nem lehet egy ekkora kocsit súlypontozni a kerekeivel az első szétnyíló lépcsőfokra.....de kitartott, magyarázta, mutatta, hogy nyugi..........Jesszusom, én betojtam mi lesz itt.....de már rajta voltunk.....és újra betojtam....a lépcsőfokok felvették a kerekek magasságbeli pozícióját......és stabilan állt és haladtunk..minden rendben, tökéletesen biztonságban.....Mire észbe kaptunk, hogy mondunk neki egy "arigatót" /japán köszönöm/ már oda is voltunk ....Kész voltam, röhögtünk mint a gyogyósok, hogy ilyen niiiiiincs!!!!! Ez meg hoooogy a p......ba?

Utcára kiérve ez a kép fogadott bennünket.  A pályaudvar bejáratánál az első "kis" kereszteződés délután 5:30-kor.

dsc_0057.JPG

dsc_0043_1.JPG

dsc_0049.JPG

dsc_0050_1_1.jpg

Láttam egy fekete csili-vili taxit, a visszapillantó tükrök krómozottan fényesek, mint a 'Salamon töke elöl a motorház oldalán, mint az amerikai elnök kocsiján. A sofőr hófehér kesztyűben, egyenruhában, tányérsapkában, egyenes háttal előreszegezett tekintettel. A kocsi tiszta mint egy steril kórházi szoba....erre mit látok?! A hátsó ülésen egy fiatal csaj ül, kezében persze mobil a szája előtt meg hófehér szájmaszk!!!!!! Mi a sz....gondoltam , ugyan miért? Ennél patikább helyen már nem ülhetne...Egyébként utunk során jellemzően sok volt a szájmaszkos japán ember. Nők és férfiak. Valaki azt mondta, hogy a nők féltik a bőrüket a naptól...na de akkor mi van a férfiakkal ? Megkérdeztük japán barátunkat itt. Azt mondta, ez általános személyi higiéniás szokás. A szmog ellen, a por ellen, a járványoktól való félelem miatt, a megfázás miatti betegségek ellen védekeznek vagy próbálják elkerülni a munkahelyi mulasztást amit itt nem nagyon tolerálnak..és akkor még nem beszéltünk az allergiásokról, akik nagyon nagy számban vannak.

dsc_0054.JPG

Kicsit lassan haladtunk, mert én lépten-nyomon megálltam. Konkrétan bámulni. Sok volt ez nekem, sűrű, tömény, túl mozgalmas, túl hangos..tooo much!! :-)

dsc_0055.JPG

Aztán a szállodához érve még néhány gyors kattintás

dsc_0127.JPG

dsc_0118.JPG

dsc_0119.JPG

dsc_0122.JPG

Majd figyelmesen nézzétek a járdák és az utak, járművek tisztaságát. Szóljatok, ha találtatok valami rém koszosságot.

dsc_0129.JPG

A taxik közül pedig most épp egy zöld

dsc_0116.JPG

Ekkor már szerda délután 7 óra volt. Kedden indultunk 1 órakor otthonról, szóval kezdtem rendesen szétcsúszni...ideje volt nyugovóra térni és átaludni majdnem másfél napot.

Hamarosan jövök vissza.

 

8 komment
Címkék: Japán Shinjuku