Határonkívül

Határokon át, földön, vízen, levegőben


Hogy sütnek palacsintát futás közben az angol lordok

2019. március 08. 13:24 - SodalisO

The Worshipful Company of Poulters ,15th Inter-Livery Pancake Race , Guildhall Yard, City of London

 

               Születésnapom minden évben március 5.-én van. Idén is így történt.

  Tegnap tehát "boldogszülinapoztam" Londonban. Napsütéssel kezdtük, később volt ott minden, jeges szél, eső, a szokásos albionos angol "téltavasz" ..vagy minek is nevezzem.Summa-sumárum, a pedométerrel /lépésszámláló/ a zsebemben délelőtt 11-től este 10-ig tizenegyezer lépést tettem meg 'összevisszaszerteszana' Londonban. 

dsc_0933.jpg

dsc_0937.jpg

dsc_0938.jpg

Találtunk is egy nagyon jó programot. Mivel párom 'liveryman'  /is/, tagja a méltán megbecsült és elismert The Worshipful Company of Information Technologist szervezetnek. Bővebbet róluk az alábbi linken.

dsc_0935.jpg

dsc_0934.jpg

dsc_0936.jpg

   Nos minden évben, immár 15 éve ezen a napon  /március 5./ rendezik meg a "palacsintás napot".

   Mielőtt jönnek a képek, egy kis magyarázattal megpróbálom felvázolni, miről van szó valójában. A dolog lényege, hogy ez a szervezet különböző szakmákat tömörítő és képviselő csoportokból áll. Például pilóták, szűcsök,üvegesek, hentesek,könyvelők, kőművesek, gyógyszerészek,pékek,fegyverkészítők,órások,farmerek,tűzoltók, bútorkészítők /céhek régi megfogalmazással/ ... de még sorolhatnám. Feladataik közé tartozik a hagyományok, tradíciók ápolása, átadása az új generációnak,jótékonysági rendezvények szervezése. A bevétel mindig az adott guild , csoport kasszájába kerül és közösen döntik el milyen célra használják fel. Iskolák, képzések, tanulócsoportok támogatása satöbbi. Ez a palacsintás nap is többek között egy volt az említett jótékonysági rendezvényekből.

Közben lázasan készülődtek....

dsc_0911.jpg

dsc_0943.jpg

dsc_0922.jpg

dsc_0908.jpg

Az IT csapata is harcra készen állt:

dsc_0913.jpg

A képen öltönyben háttal Alan, aki 'véletlenül' Hódmezővásárhelyen teljesített szolgálatot, mint első brit katonai alakulat , emlékei szerint fantasztikus volt a strand fürdő vize. Piros nadrágban a magyar származású Gilbert  , aki remekül beszél magyarul és az egyik leggyorsabb versenyző is volt.

dsc_0916.jpg

Kimble harci lázban.

dsc_0917.jpg

dsc_0920.jpg

Feladat a következő volt. Kuktának öltözve, persze viselve a hagyományos, címeknek rangoknak megfelelő tabardokat, köpenyeket, jelvényeket is, palacsinta sütővel a kezükben, a guildjeiket képviselve, egymással versenyt kellett futni egy kijelölt pályán, adott ponton megállni, a palacsintát feldobni a levegő, megfordítani futni tovább majd vissza a célba.

dsc_0956.jpg

Mindez persze időre. Korhatár ? Nincs, bárki lehet résztvevő, aki futni tud......vagy nem, de van aki tolja a kocsiját. Akárki, aki tenni szeretne valamit egy közösségben, nemes célok érdekében.

dsc_0963.jpg

dsc_0943_1.jpg

dsc_0949.JPG

dsc_0960.JPG

dsc_0967.JPG

dsc_0972.JPG

Jöjjön néhány videó is, lássuk igaziból,hogyan száguldoznak a 70-80 éves, teljes harci díszbe öltözött angol lordságok.

Hát így......jól szórakoztunk, ettünk néhány palacsintát is. 

Miután az idő jól eltelt és kissé borongós-szelesre váltott az idő,ja meg még meg is éheztünk, elindultunk ebédelni. Akkor még nem sejtettem semmit, hogy hol-merre költjük el a napi betevőt....később kiderült szülinapi meglepetés volt.

https://www.paternosterchophouse.co.uk/

Ide mentünk...

js73350781-1.jpg

Where is the First Dates restaurant? Hol van az Első Randi étterem Londonban ? Kattints a linkre ,megtudod. Jópofa, szórakoztató tv műsor az ITV tv csatornán.... néha rémes, néha édes párocskák, random sorsolással randiznak egymással, remélve, hogy szerelemre találnak....olykor sikerül aztán van amikor meg nagyon nem. Mindenesetre mi imádjuk nézni, jó mulatság. 

..vicces volt azon a széken ülni, amelyikre a randizók csüccsennek le idegesen az első percekben..

whatsapp_image_2019-03-05_at_23_02_06_1.jpeg

/semmi különös, csak egy  bejárat, ahol a randizók remegő lábakkal estélyiben , miniben, frakkban, lomposan, tornacipőben, mezítláb, ki-miben megérkezik/

  Étel-italt megrendeltük, jó volt felmelegedni és elmélázni kicsit mi is ez az egész "boldogszülinapot" ünneplés...olyan mint a boldogújévet ?...síkítozni, berúgni, petárdázni kell,csak azért mert ..izémizé? De tényleg....meddig ünnep az ünnep..jó lesz emlékezni mindig arra a napra amikor megszülettünk ? Rájöttem, hogy igen..bizony, hogy jó..mert szerintem jó élni.Legalábbis én nagyon szeretek.

 De az én koromban az éveket már nem nagyon számoljuk, /nah...számoljuk, persze, de le is szarjuk / nem nézzük a torta tetején dísztelenkedő gyertyákat ,arra emlékeztetve bennünket, milyen öregek vagyunk. Nincs gyertya, ha meg mégis van, 1 bőven elég!! Ellenben konstatáljuk boldogságosan ,hogy élünk, virulunk, bár fáj a derekunk  /de kit érdekel,mikor szegényTót2Pista már milyen régen,fiatalon meghalt, látjátok mi meg még itt /  lihegünk  már a lépcsőn fel-és lefelé /-kitérdekel-/, gyakrabban megyünk az SZTK-ba / nemráérünk ?/,  nyikorgunk, sóhajtozunk a bajainkon . Nah, ja...oszt akkor mi van ?!

  Viszont!! Naná , hogy folyamatosan  próbáljuk meghazudtolni a biológiát ,tudomást nem véve jajgató csontjainkról és izületeinkről, fiatalosan élve, habzsolva  a kihagyott, elmulasztott  kihívásokat, őrültségeket....játszuk az eszünket, hegyet mászunk : persze mint a csiga, bringázunk:gyakrabban megállunk levegőért kapkodva, úszunk, kenuzunk:vérnyomáscsökkentő, szívgyógyszer rendesen bevéve előtte, bort iszunk , eszünk mindent : Bilagittal, nem mondunk Nem-et semmire , 'merthogy' rövid az élet eccer élünk....épp ezért én azt mondom, a születésnapunkon ögyünk egy jó nagy darab, gyönyörűen grillezett medium rare bárány sültet.

whatsapp_image_2019-03-05_at_23_02_11.jpeg

Biztos ami biztos, nyomassuk le egy kis lepényhallal....

whatsapp_image_2019-03-05_at_23_02_13.jpeg  

A bárány után hagyjuk magunkat szépen megköszönteni az alkalmazottak által.whatsapp_image_2019-03-05_at_23_02_17.jpeg

Aztán kérdezzük meg , hogy 'csak úgy véletlenül van-e egy kis magyar boruk'?

whatsapp_image_2019-03-05_at_23_02_20.jpeg

Véletlenül éppen volt.....

Tovább
3 komment

Londoni kontrasztok

2015. május 10. 16:31 - rezsöatya

A LONDON CRAFT WEEK apropóján egy kis kiruccanás brit fővárosban.Képes elmélkedés.

lcw.jpg

Hétvége. Szép idő van (ez Angliában relatív!). Hova is menjek? Egy kis szakmai séta. A hét közbeni programokról lemaradtam, de a szombatot nem hagyom ki!

 

Egy anekdota jut eszembe:

 

Rómába érkezik egy novícius, s kérdi az őt fogadó rendfőnök:

  • Mennyi időre jöttél?

  • Három napra.

  • Nos, itt egy kis papír, erre felírtam, amit feltétlen meg kell nézzél, ha meg akarod ismerni Rómát.

Egy másik alkalommal ismét érkezik egy újonc. A rendfőnök ismét megkérdi látogatása idejét:

  • Egy hónapra, atyám.

  • Neked egy kis füzetet adok, nézz meg, amit csak tudsz, de nem ígérem, hogy mindent látni fogsz!

A harmadik novícius érkezésekor boldogan újságolja főnökének, hogy végleg idehelyezték.

  • Hát, tudod fiam, reggeltől estig járhatod a várost, de soha nem fogod megismerni!”

 

Ezzel a tudattal vágtam neki az utcáknak, mindig felfedezek valami újat, de Londont nem lehet megismerni!

 

2015-05-09_19_30_28.jpg

 

Egy új mozaik fekete és fehér kövekből a Hyde parkban, egy szép épület, amely mellett lehet, hogy a múltkor észrevétlen elmentem,

 

2015-05-10_09_28_35.jpg

 

2015-05-09_19_32_34.jpg

 

egy régi kiskocsma a toronyházak tövében, vagy épp egy tetőterasz...

 

2015-05-10_11_19_02.jpg

 

A Piccadilly még üres, reggel van.

 

2015-05-10_07_29_17.jpg

 

Álmosan nyitogatják szemeiket az üzletek, a kirakatok, amelyek különösen érdekesek számomra, hiszen egyik végzett szakmám a kirakatrendező és dekoratőr (már nincs ilyen képzés, megszűnt az iskola)...

 

emlékek...

 

(és egy kis intermezzo) mily különös, a vizsgakirakatom jut eszembe, a Luxus Áruházban angol szövet kirakat, a háttér a brit lobogó volt (dehogy tudtam még, hogy egyszer, majd...!). Városszerte két hétig nézhették az emberek a viszgakirakatokat, az enyémet – bár jelest kaptam rá, - két napra rá beszedette a kerületi párttitkár, mert micsoda dolog kérem, angol zászlót kirakni a 70-es években!!! :-) (már nincs párttitkár sem, megszűnt a kommunizmus!)

 

Szóval, a kirakatokat mindig is figyeltem szakmai szempontból... milyen jó, hogy itt még nem veszett ki ez a „divat”!

Ugye, ha kutya, az külön jópont nálam (és ezek a fa kutyák nem ugatnak! :-) )

 

2015-05-09_19_32_55.jpg

 

Louis Vitton raklapok! Nem ám szőrös deszkákból, ahogy megszoktuk (aki építkezett már, tudja, hogy néznek ki)!

 

2015-05-09_19_33_25.jpg

 

Az „órafák”... megannyi kreatív ötlet!

 

2015-05-09_19_33_55.jpg

 

Laurenék rózsaszirmai... :-)

 

2015-05-09_19_34_24.jpg

 

Ismét egy intermezzo: Egy kolléga még Bp-en, a dekorba jövet, néhány kukoricacsövet tört le a szántóföld szélén, hogy az milyen klassz őszi dekoráció lesz az áruház kirakatában. Szépen elkészítettünk egy falusi góré-imitációt, felfüggesztve rá a hántott tengerit. Igen ám, de a melegben a kukoricákból molyok keltek ki ezerszámra!

Igazi Live Show volt, felhőkben rajzottak és kezdték fogyasztani a drága gyapjúszőnyegeket (pont lakástextil kirakat volt!) Mivel a kirakat nagyméretű volt, egy hétig napi 8-10 flakon Chemotoxot használtunk el... nem beszélve a hullák napi takaritásáról...! :-))) ) (már a Luxus Áruház sincs meg!)

 

Kőpárnák...

 

2015-05-09_19_34_54.jpg

 

Chili alapú rúzs – csípős szájú menyecskéknek! :-)

 

2015-05-10_07_32_55.jpg

 

2015-05-09_19_35_53.jpg

 

A Royal Academy of Arts udvarán álló szobrok is nagyot nyújtóznak, - nekem azért ennél kisebb műalkotásaim vannak, szerencsére, - itt voltam a múltkor.

Most jobban izgat a Fortnum & Mason Áruháza, ahol a London Craft Week keretében kézműves művészek állítanak ki, s találkozni, beszélgetni lehet velük.

 

2015-05-10_09_26_39.jpg

 

Igazi tradicionális londoni áruház! A berendezés, a háttérben Mozart muzsika szól, az eladók frakkban...  és persze a kézműves termékek, amelyeknek megadják ezzel a tiszteletet.

 

2015-05-10_07_45_10.jpg

 

A kézműves csokoládétól az egyedi táskákig, ruházati termékekig, aztán porcelánok, bádog bögrék(!), külön picnic szekció, az alagsorban pedig élelmiszer, kézműves pékáru, hentes, farmer zöldség, s gyümölcsök. Az időszakos kiállítás, ami ezen a héten volt, a központi fő helyen volt célirányosan. Sajna, nem mindenütt tudtam fotózni (szerzői jogok, ugye)...

 

2015-05-10_07_45_29.jpg

 

2015-05-10_07_40_33.jpg

 

Követve a London Craft Week menüjét, végigjártam a helyszíneket. A Crafted City Pavilion-t,

 

2015-05-10_11_18_37.jpg 

...és az Open Studios-t, vagyis a művészek erre az alkalomra megnyitott műtermeit.

 

Ezek közül számomra legérdekesebb volt a Sandpoint House, ahol három művésszel beszélgethettem. Ez egy alkotóház, ott van a művészek műterme.

 

2015-05-10_07_57_18.jpg 

Peter Ashton Jones festőművész, aki a (15 éves) kutyájával (aki nem ugat!) együtt alkot, s aki végigvezetett a műtermeken is.

 

2015-05-10_07_56_31.jpg

 

2015-05-10_07_56_50.jpg

 

Nicola Tassie...

 

2015-05-10_07_55_07.jpg

 

2015-05-10_07_53_52.jpg

 

... és Stuart Carey keramikus művészek remek munkáit ismerhettem meg. Irtó aranyosak voltak, mindenre válaszoltak, mondanom sem kell, mint egyedüli magyar érdeklődőtől ők is kérdezgettek, hogy megy ez nálunk...

 

2015-05-10_07_50_42.jpg

 

És ismét időutazás a Letterpress Studio, ahol egyedi, kézzel készített fa- és ólombetűk, százéves nyomdagépek, festékszag juttatta eszembe tipográfiai tanulmányaim korszakát... Úristen, mennyit jártam nyomdákba, amikor grafikusként alkottam...!

 

2015-05-10_07_51_10.jpg

 

2015-05-10_07_51_55.jpg

 

2015-05-10_07_52_18.jpg

 

2015-05-10_07_51_37.jpg

 

Egy kis alkotóházi hangulat... (most nem megyek bele művésztelepi élményeimbe! :-))) )

 

2015-05-10_07_57_36.jpg

 

És ebből a nyugalom szigetéből egy éles kontraszt a nyüzsgő Covent Garden, ahol a kézműves vásáron azért képtelenség fotózni, mert ember ember hátán, hömpölygő tömeg, nyomulás...

 

2015-05-10_08_00_22.jpg

 

nyuzsi1.jpg

 

És ugyanez Camden Townban is, ahol már kevésbé minőségi temékeket kapni, de éles szemmel még ki lehet szúrni egy-egy igényes darabot.

 

2015-05-10_08_01_55.jpg

 

2015-05-10_08_01_38.jpg

 

Mivel az egész napot Londonra szántam, napközben még útba ejtettem Shakespeare Globe színházát, amelyet eredeti állapotában építettek fel, miután leégett, aztán újjáépítették, lebontották, szóval volt egy élete annak is...! :-)

 

2015-05-10_07_46_20.jpg

 

2015-05-10_07_46_35.jpg

 

… meg Kossuthnak is, akiről utcát neveztek el Londonban (igaz egy pici, jelentéktelen utcát...).

 

kossuth_street_2.jpg

 

(Ki a legöregebb punk? Hát Kossuth apánk!) csvv!

 

Nagy kontraszt még az épülő város (ez az igazi mai angol építészet, nem az árok ásás!), az attraktív felhőkarcolók vs. az elhagyatottnak tűnő Temze rakpart...  (jó, jó tudom én, hogy a Temze itt apály-dagály függő, de akkor is!)

 

2015-05-10_07_49_44.jpg

 

t_rakpart.jpg

 

A rendezett parkok – ahonnan azért hiányoznak a padon sakkozó nyugdíjas bácsik, mint Budapesten - vs. a bődületesen nagy szemét...

 

2015-05-09_19_31_50.jpg

 

2015-05-10_07_57_58.jpg

 

2015-05-09_19_30_00.jpg

 

2015-05-10_07_58_36.jpg

 

A modern járműpark (ahol a Mercedes csak a legalja!) és a hagyományból megtartott régi emeletes busz, ami legalább aranyos konraszt! És menetrendszerűen jár gyakorlatilag a Tower Hill és Covent Garden között.

 

2015-05-10_07_50_25.jpg

 

Tetszett a Tate Gallery végtelenül leegyszerűsített belső tere...

 

2015-05-10_07_49_04.jpg

 

 ... a metró folyosóján John Lennon-t éneklő – amúgy kitűnő hangú – zenész...

 

2015-05-10_08_00_46.jpg

 

... s végül a kis falumba hazatérve a május 9-ét ünneplő szomszédok utcabálja, az egyszerű megoldással lezárt kis utcában...

 

majuskilenc.jpg

 

2015-05-10_08_03_18.jpg

 

The post is closed as well... :-)

 

 

 

 

 

 

 

20 komment

London "giccsei"

2015. február 24. 10:47 - rezsöatya

avagy mindig van új felfedeznivaló...

kezdokep_1.jpg

Ismét egy poszttal válaszolnék a pénteki (20.-ai) bejegyzésre. És amolyan rendhagyó módon... A pszichológus néni(?) azzal magyarázza a külföldön dolgozó honfitársaink rövidebb életét, hogy idekint „fokozott lelki megterhelésnek” vagyunk kitéve... Szerintem ez egyáltalán nem ország-, hanem inkább egyén- és helyzetfüggő.

„Az élet nem habostorta” - hangzik el A tanú című filmben. Hát nem bizony! Sem Magyarországon, sem külföldön nem az! Viszont bárhol is vagyunk, rajtunk áll, hogy sütünk-e tortát és díszítjük-e finom tejszínhabbal...!

Mert ugyan dolgozni jöttünk ki, de – legalábbis tapasztalatom, - ha a kezdeti nehézségeken túl van az ember (és nem fut bele újabbakba), akkor a szabadnapjait értelmesen kihasználva feltöltődhet, s felfedezheti az új környezetét (vagy akár a régit). Korábbi posztomban már írtam, hogy Skóciában is a day offokon mindig csavarogtam, ez is egy módja, hogy a stresszt levezessük (nem, nem találtam fel a spanyol viaszt, de nem is vagyok pszichológus! :-) ). Perczel Forintos Dóra szerint „jellemző ránk magyarokra, hogy az anyagi javak megszerzésére, birtoklására túlzottan nagyok az igények”. Most akkor ezért nem lennék magyar? Nekem a nem kézzelfogható világ, az érzések, élmények többet jelentenek! Amúgy is nehéz hetem volt (mondjuk magamnak „csináltam”!), íme egy kis képes hétvégi beszámoló.

 

London. Nem először, de (Budapesten sem egyszer jártam a Margitszigeten), mindig van új felfedeznivaló...

 

01_1.jpgGyalogos/biciklis híd a Paddigton Basin felett

 

Már régóta szerettem volna megnézni Heatherwick stúdió alkotását a Rolling, vagy másnéven Curling Bridge-t. Ez Paddogtonban van, pont ahová a vonatom beér, így itt kezdtem. Sajna, csak péntekenként délben lehet megtekinteni működés közben (a turistákon kívül ki ér rá akkor?), így a videót a YouTube-ról szedtem (s a gif forrása a wikipédia, de az összes többi saját fotó).

 

02.jpg

 

Így működik:

 

03.gif

 

 

 

 

Aztán átkerekezve a Hyde parkon,

 

04_1.jpg

(ha még nem mondtam volna, bringával mentem – már csak a „hosszú élet reménye” miatt is! hehe! ),

 

a Wellington Arch érintésével

 

05.jpg

 

a Buckingham Palotához értem:

10.jpg

 

11.JPG

 

12.JPG

 

13_1.jpg

 

Ha a királynőt nem is láttam, de egy lovas őrségváltást megszemlélhettem...

 

06_1.jpg

 

07_1.jpg

 

08_1.jpg

 

A felirat némely embernél is aktuális lehetne:

 

09_1.jpg

 

Majd a Trafalgar Square. Nelson admirális mögött már feltűnt a Nemzeti Galéria.

 

14_1.jpg

Itt Peder Balke 19. sz.-i norvég festő műveire voltam kíváncsi. Lenyűgöző, ahogy az Észak fényeit, jéghegyeit meg tudja jeleníteni!

 

15_1.jpg

 

16_1.jpg

S persze - és ki tudja hányadszor, - elmerültem a „nagyok” képeiben... Murillo-tól Canalettóig,

 

17_1.jpg

Turner-től Renoir-ig...

 

18_1.jpg

 

A Trafalgar Square-en valami színpadot „ácsoltak”, (kivégzés lesz?) nem néztem utána, milyen alkalomból, amúgy is igyekeztem, olyan áprilisi időjárás volt, hol kisütött a nap, hol beborult. Távolban a Big Ben,

 

19_1.jpg

 

Ami közelről is úgyanúgy néz ki! :-P

 

21_1.jpg

A Parlament a Temze partján

 

23.JPG

 

Westminster Abbey gyönyörű kőcsipkéi... sokáig álltam ott! Fantasztikus!

 

25.jpg

 

Covent Garden, London egyik művésznegyede

 

26_1.jpg

 

Érdekességek útközben:

 

27.JPG

 

28_1.jpg

 

Gyalogoshíd a Temzén:

 

29.JPG

 

London Eye:

 

30_1.jpg

 

és vissza a Big Benhez:

 

31_1.jpg

 

Nem azt mondom, hogy most ettől leszek hosszú életű, de hogy több, az biztos. Különben is, inkább hiszek a minőségben, mint a mennyiségben. De ezt majd százötven évesen még végiggondolom...! :-)

 

 

 

 

 

 

 

3 komment