Határonkívül

Határokon át, földön, vízen, levegőben


Hamarosan tojik a nyúl. Közeleg a húsvét!

2015. március 14. 07:29 - NagyságosSodalisO [eng]

Az ünnep közeledtével nem árt átnézni a fontosabb tudnivalókat,/főleg ha belebotlunk egy riporterbe, aki felteszi nekünk a felettébb kínos kérdést, mit is ünneplünk húsvétkor?/

 nyul.jpg


Na és? Szerintem ez így húsvét előtt teljesen természetes.
gifi.gif

A húsvéti tojásnak is készülnie kell valahogy! Ugyanez a dolog rajz formájában már régen létezik
és kering a neten, mint a húsvéti tojás "gyártási folyamata".



Nos, komolyodjunk meg és nézzük, mi lenne a helyes válasz a képzelt riporterünknek.

Miért tojik tojást a nyúl?

Az, hogy a húsvéti tojást a nyúl tojja, egy olyan különleges hagyomány, mely fordított utat járt be: a városi kultúrából került a népszokások közé. Eredetére többféle magyarázat van, melyek közül a legvalószínűbb, hogy az egésznek valójában egy félreértés az oka. A XVI. században egyes német földesuraknak alattvalóik kötelező szolgáltatásként gyöngytyúkot vittek tojásaival együtt, az országban máshol viszont a nyúl volt a szokás. A gyöngytyúk német nevének rövidítése nagyon hasonlít a német nyúl szóra (Hasl és Hase) – e keveredésből kapcsolódott össze a húsvéti nyúl és a tojás.

 

                                                        Húsvéti szimbólumok

 

Barka  barka_04.jpg

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány   husvet.jpg

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Nyúl  husveti_nyul_2-647x246.jpg

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A tojáswww_tvn_hu_cdee7a2a69f8180dc4f95d3165361464.jpg

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

 

                                              A húsvét mint tavaszhozó ünnep

 

Maga húsvét március 22. és április 25. közé esik és két napig tart.

húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más eredetre tekint vissza. A magyar “húsvét” szó az azt megelőző időszak, a nagyböjt lezárulását jelzi és ezen a napon szabad először húst enniEzt a 40 napos böjtöt Jézus sivatagban töltött időszakára emlékezve tartják meg a hívő emberek.

húsvét héber neve pészah, vagyis az elkerülés ünnepe. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót, vagyis az elsőszülöttek halálát nem kellett elszenvedniük, mivel házaikat egy bárány vérével jelölték meg, ezért elhagyhatták Egyiptom területét. A pészah első napján az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a Vörös tengeren való átkelésre emlékeznek meg.

keresztény vallás hívei húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, ezáltal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek közül.

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

 

húsvéti időszak egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. Ennek tiszteletére már az ókorban is hatalmas, több napig tartó ünnepségeket tartottak.

 

Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.

Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban országban ezen a napon történik.

Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása./ A húsvéti locsolkodás mára eggyé vált az alapos berúgással, pedig ennél jóval mélyebben gyökerező eredete és hagyományai vannak, amiket mindenki érdemes lenne ismernie./ A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt.

A mondák szerint a húsvéti locsolás eredete Krisztus feltámadására vezethető vissza. A történet szerint a Jézus sírját őrző katonák igyekezték víz locsolásával távol tartani azokat az asszonyokat, akik a feltámadást észlelték, illetve a későbbiekben hirdették.
Egy másik legenda a víz tisztító hatására, a keresztelésre enged következtetni, amit évszázadokkal korábban a tavaszi időszakban tartottak az emberek. 
Bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább csak Közép-Európában jutott szerep.locsolkodasvodorrel.jpg
Évszázadokra nyúlik vissza hazánkban a locsolkodás hagyománya, amit számtalan szokás színesített. Korábban tradíció volt, hogy csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki már eladósorba került.
Az a fiatal hölgy, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”, míg aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított.
Húsvéthétfőn nem csak a nőkről, hanem a férfiakról is kiderült, melyikőjük kelendő igazán, ugyanis a hímes tojás ajándékozása előtt a lányok virágot tűztek választottjuk zakójára.
Az a fiú, akinek a legtöbb és legszebb virág díszelgett a kabátján, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett.

Megváltozott hagyomány

Míg korábban igen nagy hagyománya volt a locsolkodásnak, addig napjainkra egyre inkább csak a kisebb-nagyobb falvakra jellemző a tradíciók tisztelése.
Mostanság sokkal jobban előtérbe került a kölnivel való locsolkodás, amit viszonzásként már nem a jól megszokott ajándék, a hímes tojás, hanem általában pénz és alkohol követ.
Mire figyelj, ha locsolni mész?

A locsoláshoz már régóta hozzátartozik a versmondás. Sokan ezt cikinek tartják, s ha te is így gondolkodsz, akkor inkább ne menj locsolni, mert nem túl szép dolog valakire szó nélkül ráborítani egy fél flakon kölnit.

A locsolóversek sem véletlenül fejeződnek be legtöbbször a „szabad-e locsolni” kérdéssel, ugyanis illik megkérdezni, hogy a kiválasztott hölgy engedélyezi-e a procedúrát, és ha igen, hova szórhatod a kölnit
Nézzünk egyet kicsit más stílusban:
 "Kék erdőbe jártam 
 Zöld ibolyát láttam, 
 Holnap megyek szemészetre."


 

 

33 komment

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu