Azok a filmek szerepelnek a válogatásomban ,amik számomra feledhetetlenné váltak, így  meghatározó élményt is jelentettek és jelentenek még manapság is.

A két csaló 1967

Nagy kedvencem.....Móra Ferenc írásából készült ez a rövidke film, kedvenceim, Elisztratov Szergej és Pécsi Sándor főszerepésével. A történet a szeretetről szól, az I. világháború végnapjai hideg, téli napok..az emberek fogytán vannak mindennek, élelemnek, türelemnek, bátorságnak.....de két kicsi gyermek példát mutat  emberségből..

Ami miatt külön tetszik, az a szereplők által  használt tájszólás. a hírös-nevezetös Ő-zés......

Kincskereső kisködmön 1968

/fotó: mediaklikk.hu/

A Móra Ferenc novellájából készült, fekete-fehér filmsorozatot 1968-ban vetítették először  a Magyar Televízióban .

"Móra Ferenc novellája a kis Bicebócáról, az öreg Küsmödi bácsiról, s a kincskereső kisködmönről. Az óbánya egy véletlen baleset következtében felrobban, Bicebóca örökre elveszíti egyetlen támaszát, Küsmödi bácsit. Ferkóék befogadják a kis árvát. Ferkó kisebb szolgálatokat tesz és az érte járó krajcárokért körtemuzsikát vesz. A muzsika azonban csak a jó gyermekeknek szólal meg. Ferkó ügyes-bajos dolgaihoz némi kétség fér, mikor kisinas, bizony hamar kitelik az az egy esztendő, vagy gondoljunk arra, mikor Égbelátó képében megrohanja a lelkiismeret furdalás, mert legjobb barátja dolgozatát hibásra javítja! A kincskereső kisködmön azonban megmelengeti még a rosszalkodó lelkeket is." /Médiaklikk/

rendező: Katkics Ilona
író: Móra Ferenc
forgatókönyvíró: Szemes Mihály
zeneszerző: Váry Ferenc
dramaturg: Erdős András

szereplők:
Szergej Elisztratov (Ferkó)
Horváth Teri (Szűcsné)
Dávid Kiss Ferenc (Szűcs)
Horváth Jenő (Titulász doktor)
Pethes Sándor (Árus)
Bánhidi László (Messzi Gyurka)
Rajz János (Küsmödi)

A főszereplő, Szergej 1979-ben forgatta utolsó filmjét, utána 15 évig a SOTE klubban volt diszkós, majd beleszeretett a vízisízésbe. Napjainkban is wakeboardot és snowboardot /ebben a sportágban magyar bajnoki címet is szerzett/ oktat.Elmondása szerint, ha anno nem lett volna gyermekszínész, akkor most valószínűleg egy gyárban dolgozna.

Egyik nagyon híres jelenete / az 1973-ban készült feldolgozásból/ :

Emlékszem, mikor Rajz János/mint Öreg Küsmödi/jeleneteit láttuk, rettenetesen féltünk, a hangszíne, a külseje alapján rosszat sejtettünk....de szerencsére ő volt a jóságos nagyapó.....Aztán amikor a kis bice-bóca belépett az osztályterembe, visszatartottuk a lélegzetünket, mert nem tudtuk, hogyan folytatódik a történet.....befogadják, kirekesztik, elhúzódnak vajon tőle? Sajnáltuk amikor a kökényt mutatta a többieknek, akkor is rossz volt szembesülni a mély szegénységgel....Aztán mindig könnybe lábadt szemmel néztünk, ahogy szaporodtak a jó falatok, Három Matyinak mindenki hozott valami finomságot otthonról....

/1973-ban feldolgozták újra a történetet,már színes változatban nézhettük meg újra, más szereposztással./

Egri csillagok 1968

/fotó:mno.hu/

      Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve a 16. századi magyar történelmet idézi meg. Nemcsak kötelező olvasmány, hanem izgalmakban gazdag, valós történelmi regény. Megismerhetjük benne Bornemissza Gergely fiatalkori kalandjait, majd hősies küzdelmét Török Bálint kiszabadításáért. Képzeletben egri várvédővé válhatunk, harcolhatunk az egri nők mellett és a törökökkel szemben. A könyvben keverednek az izgalmak, kalandok, és egy kis romantika elemei.A regényből Várkonyi Zoltán rendezésében készült film.Főszerepet játszik : Kovács István, Venczel Vera, Sinkovits Imre, Bárdy György, további szereplők:Szabó Gyula, Benkő Péter, Mády Szabó Gábor, Ruttkai Éva ,Bitskey Tibor,Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc,Major Tamás és még sokan mások.Szóval a szereposztás igazán parádés volt.

A film egyes jeleneteit Pilisborosjenő határában forgatták, ahol e célból felépítették az egri vár másolatát, ami folyamatosan pusztul, de még mindig kedvenc turistacélpont. A regény és film tartalmának ismertetésétől eltekintenék, hiszen majd minden magyar ember életében legalább egyszer olvasta vagy látta. Aztán vannak azok, akik többször is megtették ugyanezt. Nekem nem esett nehezemre. Szerettem. Mert történelem, mert szerelem, mert kaland és még oly sok minden más.

Néhány emlékezetes pillanat:

http://mandarchiv.hu/video/2624/Egri_csillagok_reszlet

http://mandarchiv.hu/video/3234/Egri_csillagok_reszlet

http://mandarchiv.hu/video/6689/Egri_csillagok_reszlet

Nagy kedvenceim a regényből vett bölcs közmondások, amikre ma is jól emlékszem :

"Az okos madarász annak a madárnak sípol legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga.
Aki bátor, az az erős. Aki erős, könnyen is győz.
Ha félsz, nem élsz!
Minden csomónak megvan a maga oldója.
Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad."

Fontosabb főszereplők: Gergely, Török Bálint, Dobó István, Cecey Éva, Jumurdzsák,
         mellékszereplők: Cecey Péter ( Éva apja ), Gábor pap, Sárközi, Mekcsey, Hegedűs, Varsányi.

Pál utcai fiúk 1969

"Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is."/Sulinet/

A regényből készült magyar-amerikai koprodukciós filmet Fábri Zoltán rendezte.

/fotó:mediaklikk.hu/

"A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új főhadnagyi rangjának, mert a fürdés miatt tüdőgyulladást kap......" /Sulinet.hu/

/fotó:mediaklikk.hu/

Szereplők:

Anthony Kemp (Nemecsek Ernő)
Törőcsik Mari (Nemecsek édesanyja)
William Burleigh (Boka)
Julien Hoidaway (Áts Feri)
John Moulder-Brown (Geréb)
Paál László (Nemecsek édesapja)
Pécsi Sándor (Rácz tanár úr)
Robert Efford (Csónakos)

/fotó:kezdi.info/

..és a "nemecsek", csak így, kisbetűvel....

..aki miatt annyit sírtam....mert utáltam ezt az egészet..utáltam a grundot...utáltam a Bokát és a Csónakost és a többieket is...és mindenkit....aki miatt izgultam, féltem, bíztam, aggódtam,hogy de igenis meggyógyul, mert ugye a főhős nem halhat nem...hát...meghalt.....pedig Ő egy igazi Hős volt.

/fotó:www.pint.hu/

Hahó Öcsi 1971

Mert Öcsi, a Balogh család legifjabb tagja mindig útban van. Mindig valami rossz fát tesz a tűzre.....Mert..."Nincs idő"...mert mindenki kapkod, feszült de " rendnek kell lenni"-mondja Balogh apuka/Koncz Gábor/. 

/fotó:mediaklikk.hu/

Majd Öcsikét bezárják büntetésből a fürdőszobába....Nos, itt kezdődik minden, mert jön Kököjszi és Bobojsza, a két  kis manó , kis vitorás hajóval behajóznak a fürdőkádba és felajánlják a segítségüket.Öcsi pedig elhatározza, hogy elmegy "Időt" szerezni, hogy a szülei többet foglalkozzanak vele.Elmegy az Óragyárba, de hiába. Végül eljut egészen a bergengóc király elé.A két törpe közben revansot vesz a családon, latartóztatják őket, mert bántani merték Öcsikét.Ő közben megmenti övéit és elmegy legyőzni a hétfejű sárkányt aki uralkodik az "Idő" felett.

Palásthy György remek alkotása a kis köpcös , pufók, gombafrizurás Kovács Krisztiánnak szárnyakat ad. Fantasztikus gyerekszínészi karriert fut be a következő évek alatt több Palásthy alkotásban.

Szereplők:

Kovács Krisztián (Balogh Öcsi)
Kiss Manyi (Balogh nagymama)
Koncz Gábor (apa)
Szakács Eszter (anya)
Laluja Ferenc (Gyuszi)
Kassai Tünde (Ági)
Básti Lajos (Fő Bölcs)
Kovács István (király)
Piros Ildikó (királyné)
Alfonzó (szemetes)
Avar István (szemetes)
Bárdy György (mutatványos)

A filmből tömérdek szállóige kering még manapság is a családomban. Ha rohanunk , sietünk, poénkodunk, "Öcsi, Öcsikém, Idő, tudod, nincs Időőőő.."..vagy "kapaszkodj, rugaszkodj."

Hahó a tenger 1972

A szülők nagy gondban vannak. Hamarosan kisbabájuk születik, és fogalmuk sincs, hogy közöljék a hírt az első osztályos Öcsivel,aki végül  Évikétől tudja meg, hogy kistestvére lesz. Évikével mindent meg lehet beszélni, mert ő az egyetlen, aki szintén látja Öcsi mesés fehér lovát. A féltékenyen duzzogó kisfiút csak az vigasztalhatja, ha álmában látja a tengert. De fel van háborodva, hogy mindent ő tud meg utoljára. Ráadásul fogalma sincs, miért örülnek szülei annyira egy idegennek, akiről azt sem tudni, fiú-e vagy lány. Mire azonban a családi Trabanttal hazaszállítják a kórházból a kis jövevényt,Öcsi is megbarátkozik a helyzettel. Még az Öcsi nevet is átadja a kis jövevénynek és úgy dönt ezután a saját igazi keresztnevét fogja használni. Apuval együtt Fantasztikus Építményt gyártanak. Amikor a babára várnak és átrendezik a lakást, a szerkezet a főhelyre kerül. Öcsi munka közben belátja, hogy a kistestvér fontos, mert ő lesz a barkácsoló nagyok kisinasa.

Keménykalap és krumpliorr 1974

/fotó:mediaklikk.hu/

Csukás István azonos című művéből készült ifjúsági /4 részes/ filmsorozat. Nagy klasszikussá vált, nem csak a történet, hanem a fergeteges színészi alakítások miatt is. A megalkotott figurák ikonokká váltak, egy Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri, vagy Lópici Gáspár, aki az utca hírmondója /plakátragasztó/ és még sorolhatnánk. Kevesen vannak, akiknek e nevek hallatán nem húzódik mosolyra a szája.

A 4 epizód:

• 1. rész: Valódi oroszlánbőgés -/A Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjük ('Péterke' a neve, de kislány) szórakoztatására. Szereznek egy oroszlánplakátot és ehhez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több kismajomnak nyoma vész. Miután tisztázták magukat, majomnyomozó őrssé alakulnak./
• 2. rész: Kell egy véreb! -/A Vadliba őrs tagjai miután tisztázták magukat, majomnyomozó őrssé alakulnak. A magas jutalom, melyet az elvesztett állatokért tűztek ki, Bagaméri, az elátkozott fagylaltos fantáziáját is megmozgatja. Ő szintén nyomozni kezd, s ettől kezdve ez a konkurencia jelenti a legnagyobb gondot a Vadlibák számára./
• 3. rész: A tettes lépre megy-/A cirkusz majmait valaki ellopta, és a gyerekek elhatározzák, hogy a tettest elfogják. Minden trükköt kieszelnek: úgy tesznek, mintha játszanának, de valójában nyomoznak. Tudják, hogy a Szűcsnek távcsöve van, megkérik, adja kölcsön, hogy a várost ezen figyeljék; Bagaméri, a fagylaltos is nyomoz, de a gyerekek őt távol akarják tartani; levelet írnak neki, amivel elcsalják saját színterükről. Végül egy lakókocsiban találnak rá a tettesre, akit úgy csalnak lépre, hogy nagy összeget ajánlanak fel neki írásban a majmokért és találkozót kérnek tőle. A fiatalember bezárja a gyerekeket a lakókocsiba, amit egy barátjával - aki gyanútlan - elvontatja őket, ám az egyik fiú meglesi a dolgot és segítséget hív/
• 4. rész: Éljen Bagaméri Elemér!-/A gyerekek cirkuszi előadást szerveznek. Ám az előadás előtt több szereplő lemondja a részvételt. Bagaméri Elemér menti meg az előadást, mert ő vállalja a lovas, a súlyemelő erőművész, a bűvész és a fakír szerepét is. Hálából a gyerekek minden fagyiját eladják.//Wikipédia//fotó:mediaklikk.hu/

Hamarosan folytatjuk a válogatás 3. részével.

A nélkülözhetetlen kellék Ő volt. A Kékes. Fekete-fehér. Kicsi. Közel és körbe ültük, hogy jól lássuk.

Valahol Európában 1947

"A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt megszeretik őt. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. A főszereplő Kuksira azonban sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a Filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi. A gyerekek szinte önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.)." /Wikipédia/

Kuksi /Horváth Laci/ karaktere volt a nagy kedvencem. Ha sírni akartam,ezt a filmet néztem meg mindig. Somlay Artúr alakításában pedig a karmester,Simon Péter karaktere akár angyalszárnyakat is viselhetett volna...Az első döbbenetes felismerés amit a filmtől kaptam, a háború utáni helyzetkép volt a kallódó árva gyermekekről,a hazugságról és őszinteségről,az összefogás erejéről.

Megmaradt szállóige /családunkban használjuk őket, speciális szituációkban/:" Könyörgöm, akasszuk fel !"

/kép:mek.oszk.hu/

Rákóczi hadnagya 1953

 "A film története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse: Bornemissza János, aki portyázó kurucból lesz Vak Bottyán strázsamestere. Amikor azonban elfogja gróf Starhemberget, a labanc generálist, Rákóczi hadnagyává léptetik elő. A labancok elfoglalják János szülőfaluját, s szerelmét Bíró Annát börtönbe vetik. Suhajda, az áruló hajdú így szeretné magának megszerezni Annát. A kuruc sereg azonban megindul a falu felszabadítására. Sikerül visszafoglalniuk a falut, s a győzelmi ünnepet együtt tartják meg a két fiatal - János és Anna - lakodalmával.A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm, Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával. A Népszabadság 1996-ban minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából, 7 298 000-en látták, a bevétel 19 151 000 forint." /Wikipédia/

Emlékszem,  barátnőimmel mind azonnal beleszerettünk Bitskey Tiborba. A filmet sóhajtozva izgultuk végig, hogy hjajj...micsoda hős, bátor, fess jóképű katona. Micsoda szerencsés volt az Annuska, hogy őt választotta. Raksányi Gellért pedig mint Suhajda, az áruló hajdúként örökre a fejembe véste, mit is jelent a ROSSZ EMBER. Vak Bottyán karakterét annyira jól sikerült megformálni Mády Szabó Gábornak, hogy hosszú évekig ha olvastam róla, azonnal a fehér hajú, félszemű, komoly és szűkszavú hadvezért láttam magam előtt. 

 /kép: demo.exerin.hu/

Szállóige: "Köll mán a vitézség!"

                 "Oroszlánok kellenek ide , nem rétifarkasok."

                 "Minden kincse a kardja meg a hűsége vót."

Bogáncs 1958

 "A Bogáncs Fejér Tamás által rendezett fekete-fehér, 1958-ban forgatott magyar kalandfilm. Fekete István azonos című regényének filmváltozata. Magyarországon 1959. június 11-én, Finnországban 1962. szeptember 23-án mutatták be.Bogáncs egy okos és szeretetre méltó nyájőrző puli. Az állami gazdaság juhászának, Galamb Máténak (Makláry Zoltán) a kutyája. Egy nap elkóborol és csapdába esik. Egy megkeseredett artista, Dodó (Barsy Béla) menti meg. Dodó és Bogáncs összebarátkoznak, az artista úgy gondolja, hogy a kutya megfelelő partner lenne egy cirkuszi számban, de a puli a bemutató előtt ismét elkóborol. A városban sintérek fogják be, de a Gyepmester (Kibédi Ervin) megkedveli, így nem lesz belőle kísérleti állat. Ezután Bogáncs visszakerül a cirkuszba, ahol gazdája megtalálja őt. A másodszor is elhagyott artistához visszatér barátnője, Suzanne (Vass Éva)."/Wikipédia/

Szállóige: "Jól van Bogáncs, ott fogtad meg, ahol köll!"

Légy jó mindhalálig 1960

Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült. Ranódy László rendezte.A film az 1890-es években játszódik Debrecenben.Nyilas Mihály /Tóth László/ , a helyi kollégium eminens diákja "pakkot " kap otthonról, amit nem bont fel, mert kötelessége szerint indulnia kell a vak Pósalaky úrhoz felolvasni  újságból.Felolvasás után lutrit csinál és azokat a számokat teszi meg, amiket az öregúr megálmodott.Mire visszaér a kollégiumba, a társai megdézsmálták a csomagját, de Misinek az édesanyja levele a legfontosabb.Később Misi új munkát kap. Doroghyék buta fiát kell tanítania, de segíteni kell a Doroghy Bella és Török úr szerelmes levelezésében is.A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy a lutrin kihúzták a megjelölt számokat , ám Misi a elvesztette a reskontót.Török úr találja meg a nyertes cetlit aki meg is szökteti azonnal Bellácskát.Pósalaky és Doroghy úr is panasszal él Misi ellen, a szigorú és könyörtelen bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de MIsi nem szeretne többé debreceni diák lenni.

Szállóige: "Én nem csináltam semmi rosszat. Én mindenkihez jó akartam lenni. "

                 "nem akarok többet debreceni diák lenni ...-hát akkor mi akarsz lenni?-.semmi,én nem akarok gyerek                       lenni, nem akarok felnőtt lenni, én meg akarok halni..."

Az aranyember 1962

"Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus film. Gertler Viktor alkotása Jókai Mór Az arany ember című regényének harmadik filmváltozata, melyben a magyar filmtörténet népszerű művészei szerepelnek. A címszerepet Csorba András,erdélyi színész játszotta. Béres Ilona a forgatás idején még a Színművészeti Főiskolára járt. Latinovits Zoltán két év kényszerszünet után Krisztyán Tódor szerepében tért vissza a filmvászonra. Az aranyember volt az első magyar szélesvásznú film, a forgatáshoz szükséges Agascope-kamerákat Svédországból kölcsönözték. A dunai felvételeknél a Magyar Hajózás működött közre.^[1] A produkció olyan kiugró közönségsikert aratott, hogy a következő években további Jókai-regényeket filmesítettek meg egy másik biztos kezű rendező, Várkonyi Zoltán irányításával. Az aranyembert a mozik 1974-ben újra műsorra tűzték, és a televízió is többször sugározta. Az ősbemutató óta eltelt évtizedek alatt több millió néző látta, és ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmek élvonalába tartozik" /Wikipédia/

/kép:mozi.24.hu/

"A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek."

"A regény alaptémája a boldogság elérhetősége a modern világban.. A főszereplő,Timár Mihály életét, sorsát elsősorban szerelmei határozzák meg. Timár, Jókai más hőseivel szemben, állandóan tépelődik, őrlődik, szenved. Nem képes dönteni, felelősséget vállalni, morális kételyei nem cselekvésre, hanem állandó menekülésre késztetik.Jókai életművének egyik különleges darabja Az arany ember (1873). A társadalmi regények, irányregények közé sorolható. A téma fontos mellékszála Magyarország kapitalizálódása, a főhős a modern kor alakja, vállalkozó szellemű polgár." /port.hu/

Egyiptomi történet 1962

 /kép: filmkultura.hu/

A Tenkes kapitánya 1964

"A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta

A Magyar Televízió első és legsikeresebb sorozata.A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté /Zenthe Ferenc/összegyűjti a szegényeket. A Villányi-hegységben lévő tenkeshegyi pincékben felütött tanyájukról indulnak alabancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá Buga Jakab/Szabó Gyula/ és Eke Máté a harcostársaikkal.. Az egyes, gyakran kacagtató, mulatságos kalandokat a kb. félórás epizódok tartalmazzák, igen beszélő címekkel. A kuruc csapat jóformán maroknyi, de mivel a nép segíti őket, könnyűszerrel győzik le a jól felfegyverzett labancokat. Tenkes kapitánya amolyan Lúdas Matyiként mindig túljár az ezredes eszén. S megismerhetjük még Veronikát /Vajda Márta/, a kapitány szívbélijét, akit a pénzsóvár és császárbarát Dudva kocsmáros/Gera Zoltán/ eljegyez, de a kurucok megmentik a kényszerházasság elől. Végül a kurucok Máté vezetésével elfoglalják a siklósi várat. A történet jól végződik, mindenki megkapja azt, amire vágyik. Eke Máté csatlakozik csapatával Béri Balogh Ádám seregéhez, s ő lesz Siklós várának parancsnoka a regényben.

/kép:mozi.24.hu/

• A film egyik leghíresebb jelenete, amikor a főhős a szájával felemel és kiiszik egy poharat úgy, hogy közben a hozzákötözött, hatalmas faszéket is felemeli, felbukkan a Magyar vándor című filmben is, szintén Zenthe Ferenc előadásában.
• A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Pl. Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek, stb.)
• A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépudinggal dobja meg. A jelenetet többször újra kellett venni, mert Ungváry László (az Eckbertet alakító színész) nem tudta megállni, hogy beleegyen a finomságba, ami feléje repül." /Wikipédia/

Nézzük meg, hogy iszik egy igazi kuruc ! "Kuruc kell ahhoz ezredes uram! "

Tüskevár 1967

A Bánhidy László által megformált Matula bácsi mindenki számára örökre emlékezetessé teszi ezt a sorozatot. Egyes állítások szerint "Fekete István Bánhidy Lászlónak írta a könyvét". "Tudta", hogy egyszer lesz,létezik majd egy igazi, valódi Matula bácsi, aki csak egyszerűen előpattan a semmiből és ott terem a sorozat kellős közepében.

"A Tüskevár egy ismert ifjúsági regény,Fekete István tollából. A nevelő szándékú történet két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le aKis-Balaton környéki nádasban. A regénynek folytatása készült Téli berek címmel.A könyvből 1966-ban televíziós sorozatkészült.

    Egy hetedikes diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öregpákász, Matula Gergely gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, mit jelent a berekbeli élet.

Béla mosónő édesanyjával egyszerű életet él (mozdonyvezető édesapja meghalt), míg Gyula körülményei „elitnek” mondhatók a mérnök szülőkkel, valamint a gondoskodó nagynénivel (Piri mama). Gyula egyedül indul a Kis-Balatonra nyaralni, barátja csak később indul utána, amikor az édesanyja gyógyfürdőbe megy.

A városi életből kiszabadult Tutajos először romantikus helynek képzeli el a balatoni lápot, és úgy gondolja, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Azonban több leckét kap: Matula tanácsa ellenére szandálban indul a mocsárba, így a sás és a tüske felsérti a lábát; Matula tanácsa ellenére leveti az ingét a tűző napon, estére leég, és Nancsi néni ápolására szorul; egyik ujját majdnem elveszíti, amikor a kifogott csuka szájához nyúl, hogy kivegye a horgot.

Bütyök érkezésekor Tutajos már hozzászokott a felelősségteljes élethez, s Matula rábízza Bütyök betanítását is. A két fiú együtt csinál mindent. Amikor a nádasban horgásznak, elkapja őket a jégeső, mivel nem veszik észre a viharfelhőket. A két fiú hosszabb idő alatt ér csak fedezékbe, eközben megsérülnek a lehulló jégdaraboktól. Tutajos tüdőgyulladást kap, míg felgyógyul, addig Bütyök Istvánnak segít a gazdaságban, a takarmányt mázsálja a mérlegen, közben pedig utoléri őt az első gyerekszerelem is.

A nyár végére a fiatalok megerősödnek, főleg Tutajos, aki a szünet elején még gyenge kisgyermek volt. A két fiú visszatér Budapestre, újra elkezdődik az iskola, találkoznak osztálytársaikkal, és újra megkezdődik a mindennapi élet. Most kezdődik el a nyolcadik osztály." / Wikipédia/

"Én két evezővel szoktam Matula bácsi.-Kettővel ? Hát egyel sem bír! Na,adja ide azt a lapátot!Na, idenézzen! A lapjával meghúzza, aztán élire fordítja! A lapjával húúúz, az élivel meg kormányoz!-Adja csak ide Matula bácsi.-Nah, nem is olyan rossz. Meg kell tanulni rendesen evezni, mert ez csak olyan kanalazás."

Hát igy tanultam meg én is evezni,.. Klasszikus facsónakban, mint a halászoknak volt, Faladik vagy csónak, fa evezővel, csónakoldalához nem ér, nem karistol...mennyit mentünk a Holt -Tiszán mire megtanultuk ...de isteni volt, amikor már egyenesben sikerült tartani és csak siklott a vízen.....ja és a lényeg....amikor a vízbe meríted az evezőt NEM CSOBBAN, hangtalan....mert nem zavarod a vízivilágot, ugye?

Valahogy így...

folyt.köv.